A cigányprímások gyakran kihívták egymást párbajra, amelyet persze bandáik élén nem karddal, pisztollyal, hanem cigányfegyverrel – hegedűvel vívtak meg életre, halálra. Nagy baj soha nem származott ebből, mert hiába jelentik ki a felkért bírák az egyiket győztesnek, ezt a másik ugyan el nem hiszi. Nem lenne cigány, ha elhinné. Csodálatos éppen ezért, hogy az első cigánypárbaj legyőzöttje az ősi cigány erkölcs ellenére nyíltan beismerte, hogy különb cigány az, aki legyőzte őt. Ez a ritka cigány Berkes Lajos volt, pompás művész. Muzsikált ő a német császári udvarban, párizsi világkiállításon. Egyszerre elkezdte hirdetni, hogy különb cigány Rácz Palinál, akinél pedig soha sem volt istenáldottabb mestere a cigánymuzsikának. Rácz Pali erre kihívta párbajra. Az ország legelső zeneértői előtt folyt le a párbaj s azok Rácz Palit jelentették ki győztesnek. Nem sokkal ezután halálos betegség tört Rácz Palira s Berkes Lajos felkeserte a már menthetetlen Ráczot és így szólt hozzá: „Nagyobb muzsikus vagy nálam, Pali –hadd csókoljalak meg elismerésképpen!”
Forrás:
Amerikai Magyar Népszava, 1938. március