Rodney Smith, cigányapostol

1860-ban Londontól nem messze, Eppng erdőben, egy cigánysátorban látta meg a napvilágot. Rodney szülei deszkákból összetákolt lakókocsiján utazik faluról falura, egyik sátorhelyről a következőre éli a cigányok szabad, de hihetetlenül nyomorúságos életét. Hosszú utat jár be, mígnem eljut oda, hogy igehirdetőként Angliában, Amerikában, Ausztráliában és Afrikában tanítsa embertársait. Rodney Smith-et, akit közönségesen „czigány Smith”-nek hívtak.  A methodisták egy alkalommal magukhoz édesgették és megtanították az evangélium szépségeire. A híres Booth generális azután rávette, hogy hittérítő legyen, a fiatalemberen ugyanis mindjárt meglátszott, hogy kiváló szónoki tehetsége van. Mint misszionárius csakhamar híressé vált mindenfelé és oly nagy hatással beszélt, hogy Angliában, Skóthonban és az Egyesült Államokban ezreket és ezreket erősített meg az evangéliumi hitben és vezetett magasabb, bensőségesebb krisztusi életre.  Forrás: Budapesti Hírlap, 1910. március Új Könyvek, 1994 Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910  https://en.wikipedia.org/wiki/Gipsy_Smith   https://www.wholesomewords.org/biography/bsmith2.html      

Olvass tovább →

Rigó Jancsi kalandja egy herceg feleségével

1858-ban augusztus 23-án született Pákozdon, és már egészen korán, ötévesen elkezdett hegedülni. Mivel szegények voltak, a tanítójától lopott húrokat, hogy gyakorolni tudjon, amit meg is ejtett – a nádasban. Csínytevése kiderült, őszintén bevallotta, aminek pozitív következménye az lett, hogy komolyan taníttatni kezdték. Tanulmányait 12 évesen, a székesfehérvári Magyar Király Kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsinál végezte, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A világhírű prímás tehetségesnek találta és felvette a kávéház zenekarába, először csak cimbalomhordozónak. Sajnos együttműködésük nem járt sikerrel, ugyanis az ifjú titán elcsábította a hegedűművész lányát, majd a zenekart is otthagyta. 1883-ban már saját zenekara élén játszott. 1895-ben Párizsban egy előkelő étteremben ismerkedett meg az aranyszőke, szépséges hercegkisasszonnyal, Chimay herceg feleségével. A hercegné férjével tartózkodott az étteremben, hol a fiatal és jó megjelenésű cigányprímás játékával szinte megbabonázta. Rigó Jancsi észrevette, hogy játékával milyen hatást tett a hercegnére és ezután a főméltóság kedves nótáit húzta egymásután. Majd a hercegné mind gyakrabban kereste fel az éttermet, hogy gyönyörködjön Rigó Jancsijátékában, míg az végül is meghívást kapott a palotába. Chimay herceg beteges, házsártos ember volt és így nem csoda, hogy nemcsak a magyaros cigánymuzsika, hanem Rigó Jancsi maga is megtetszett a hercegnének, akibe végül is egy életre beleszeretett. A szerelem.*.

Olvass tovább →

Rácz Pali

1815-ben Nagygécen született. 15 éves korában kénytelen volt falujából megszökni, bujdosása közben 17 éves korában, 22 éves kort színlelve Rozsnyón a verbuváló csapatnál katonának csapott fel és a Milánóban állomásozó 33. ezredhez került. Eleinte, mint gyalogos szolgált, de néhány év múlva már karmesterként látjuk viszont, az általa szervezett cigányzenekar élén. Az 1848-ban kitört olasz forradalom alkalmával, mint kémként tett kitűnő szolgálatokat, minek következtében őrmesterré léptették elő. Az egyik kémszemle alkalmával az olaszoktól körülfogott Wladimir orosz herceget az atléta termetű Rácz Pál és társai szabadították ki, melyért Rácz az orosz Szent György keresztet kapta. A háború után újból Milánóba került, ahol megismerkedett a szép és dúsgazdag Ferrario Giaclitával, akit megszöktetett és csak három nap múlva vitt ismét haza. Ily előzmények után az apa beelegyezett a házasságba és leányával és 150.000 lírát adott hozományul. 18 évi katonai szolgálat után polgári életet kezdett. Háromemeletes háza volt és pompás fogatott tartott. A hozomány fogytával elhatározta, hogy hazajön és muzsikusként keresi meg kenyerét. Hazaérve, először Váczra ment, ahonnan 1863-ban a fővárosba került. Itt eleinte sokat mulatott és e közben hallotta először Pátikárus Ferkót játszani. Ez annyira hatott reá, hogy ettől kezdve szorgalmasan tanult. Bizony be kellett látnia, hogy milyen messze kullog a többi zenészhez képest,.*.

Olvass tovább →

36-ik Rácz László

1867. június 07-én született Pesten. Hivatalos neve Rákóczy László, Rácz Pali és Rákóczy Borbála törvénytelen gyermekeként, így hivatalosan édesanyja nevét viselte. Apjának a 36. – legkisebb gyermeke volt, innen ered későbbi találó neve: „36-ik Rácz Laci, a cigánykirály”. Rácz Pali legkisebbik fia már gyermekfejjel 1877-től apja zenekarában játszott. Elkísérte Szentpétervárra és Bécsbe is, 1881-ben pedig Londonban vendégszerepelt. Apja halála után bátyjával ifj. Rácz Palival vezették apjuk zenekarát, de öt évvel később 1890-ben saját zenekart alapított. 1903-ban az országos cigányzene-verseny nyertese volt. Rácz Lacit Jushny, a világhírű orosz Kék Madár igazgatója szerződtetni akarta, nem szegődőt el kóborolni a világba, inkább rövid művészi turnéra ment külföldre. Botrányhős is lett a cigánykirály, miután megvert egy huszárfőhadnagy grófot. Az esett úgy történt, hogy hajnalig muzsikált egy kegyelmes úrnál és ittak pár pohár pezsgőt. Reggel elment a Hungária gőzbe, lefeküdt a szárazgőz osztályon, de nem tudott nyugodtan aludni, mert valaki nagyon ficánkolt a lába elött. Félretolta az illetőt szép finoman a lábával, erre felugrott a sokat ficánkoló úr és képen akarta teremteni Rácz Lacit. Erre lekent neki kettőt, a többiek vakarták le róla az ellenfélét. A híres cigányprímás bizony kellemetlenül érezte magát az eset után, amikor megtudta, hogy a felképelt úriember az ország egyik első.*.

Olvass tovább →

Matthias Kwiek, híres cigánykirály

Matthias Kwiek élete, mint minden királyé, meglehetősen mozgalmas volt. Sok volt az ellensége, sok volt a trónkövetelő, ezenkívül pedig sok baja volt a szerelemmel is. A király egyszer összehívta a cigánytanácsot és bejelentette, hogy feleségét őrültnek nyilvánítja, elválik tőle és elvesz egy fiatal lányt. A cigánykirályné rokonai megtámadták a királyt, parázs verekedés keletkezett, úgy hogy a cigánykirály revolvert rántott, amely dulakodás közben elsült s önmagát sebesítette meg. Kwiek sebeibe belehalt. Szegényen halt meg, mert vagyonát elküldte Franco tábornoknak Spanyolországba, hogy ő maga is hozzájáruljon a monarchia visszaállításához. Matthias Kwiek lelkes híve volt Franco tábornoknak, akinek sokszor muzsikált Spanyolországban, mielőtt Lengyelországba ment a trónt elfoglalni. Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1519 Wybór króla cygańskiego – Warszawa 1937 (youtube.com) https://www.encyclopedia.com/history/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/romanies-gypsies  

Olvass tovább →

Mary Ann Boswell, angol cigánykirálynő

Edward Boswell és Elizabeth Heffer lánya 1813 körül született a londoni Kenningtonban. Külseje egyáltalán nem árulta el cigány származását, eltekintve hajdani szépségének barna nyomaitól, tipikus angol, még pedig konzervatív angol volt. Az öreg cigányasszony jómódú nő volt és nem cigány, hanem angol divat szerint öltözködött. Viktória királynő uralkodásának korai korszakában élte fiatalságát és hű maradt a Viktória korabeli divathoz. Életmódja egészen polgárias volt, utálattal emlékezett meg a moderndivatról, a rövid hajról stb. Élete végéig kitűnő üstfoltozó volt. Közel nyolc évtizeden át barangolt férjével, a cigánykirállyal Anglia országútjain, mialatt köszörüléssel és üstfoldozással keresték kenyerüket. Hosszú élete végéig a sör volt a fő szenvedélyé Mary-Ann Boswellnek és  a pipa, amelyből megállás nélkül pöfékelt. A pipa agyagból készült, de szára nem volt Úgy kellett szívni meleg állapotában és kapkodva. Mrs. Mary Ann Boswell 101 éves korában halt meg.  Forrás:  https://andrewsandjonesfamilies.weebly.com/mary-ann-boswell.html  Amerikai Magyar Népszava, 1935. március https://cornishbirdblog.com/granny-boswell-cornwalls-gypsy-queen/  

Olvass tovább →

Lakatos Katica esete

1938-as év nyarán, Kecskeméten tartózkodott Fr. Gusztáv fiatal hamburgi tanító, aki az utcán megismerkedett, majd pár órás beszélgetés után halálosan szerelmes lett a cigányváros egyik szépségébe, Lakatos Katicába. Három napig akart Kecskeméten maradni Fr. Gusztáv, de a három napból másfél hónap lett. A kecskeméti cigánylány és a hamburgi tanító között sűrűn folyt a levelezés, sőt egyszer, karácsony előtt értékes csomag is érkezett a tanítótól, aki karácsonyi ajándékul pompásabbnál pompásabb ruhaneműeket küldött kecskeméti szerelmének. Levelezéseik arról tanúskodnak, hogy a hamburgi tanítónak komoly szándékában állt ismét Kecskemétre utazni és az oltár elé vezeti Lakatos Katicát. Sűrűn jött a levél tőle és határozott választ kért Katicától a házasságra és a szülővárosának elhagyásáról. Lakatos Katica halogatta a végső válasz megadását. Szűkebb családi körben kijelentette, hogy nem hajlandó Kecskemétet elhagyni, de még inkább irtózik a német nyelv megtanulásától és Hitlertől. Hiába tanult napokon, sőt heteken át, egyetlen egy szót sem tudott megtanulni németül. Az anyaváros nagyon büszke volt rá, minden cigányasszony irigyelte szerencséjét, — de később az egész város átkozta: „Elvette a Devla az eszit! „— mondták a rokonok — hiába küldött pénzt, Katica nem utazott ki hozzá! Hej, pedig micsoda csuda ruhákat kapott tőle, de ő belegabalyodott az Ambrúzsba.  Forrás: Esti Kurir, 1938. január.*.

Olvass tovább →

Kapossy Károly

Kapossyy Károly egyike volt a legelső bevándorolt magyar cigányzenészeknek, aki közel félévszázadot töltött Amerikában. Kaposvárról, Somogy megyéből került oda és különösen fiatalabb korában nemcsak a magyarságnak, de az amerikai előkelő társaságnak is kedvenc prímása volt. Ő volt az a magyar cigányzenész, aki először öltött magára magyar uniformist Amerikában és bandájával évtizedekkel azelőtt, amikor még nem volt prohibició és szabadon mulathatott akárki, a milliomos agglegények klubjának volt a cigányprímása. Amerikában élte le élete nagyobb részét, de azért szívében és gondolkozásában mindig magyar maradt. Sok művészi dicsőség érte életében, Amerika legkiválóbb hoteljeiben és estélyein játszott, de azért mindig megtartotta a maga kedves egyszerűségét. Felesége, aki Berkes-lány volt, hosszas betegség után hunyt el. Két mostohafia volt feleségének első házasságából, ezeket szépen nevelte és iskoláztatta felesége halála után is, nem akarta, hogy tanulatlan emberek legyenek.  Életének utolsó szakában a new yorki, kisebb magyar vendéglők muzsikusa volt, de sajos gyakran betegeskedett. Erős szervezete azonban sokáig ellent állt a pusztító kórnak. Végül mégis be kellett feküdnie a Bellevue kórházba, ahol 65 éves korában hunyt el.  Zene: Befordultam A Konyhába (I Turn to the Kitchen) : Kapossy Károly eś Cigányzenekara : Free Download, Borrow, and Streaming : Internet Archive LAKODALOM VAN A MI UCCÁNKBAN : KAPOSSY KÁROLY.*.

Olvass tovább →

Kalló-szeri cigányok

Miskolcon két cigányváros rész volt az 1900-as években. Az egyikben, a gárdonyiban a zenészek laktak, dolgozó cigányok, akik a város éttermeiben, kávéházaiban zenéltek. Sok országos filmipari prímás és más egyéb hangszeren játszó cigány került ki ebből a cigányvárosból. Másik városrész, az úgynevezett Kalló-szer, ahol hétszáz cigány élt. A leghírhedtebb helye volt a városnak. A város egészséges fejlődését is akadályozta ez a cigánytelep. Szomszédságában senki sem mert építkezni. Ezért nem épülhetett össze Miskolc a diósgyőri vasgyárral, ezzel a tízezer lakosú gyárvárossal. Fekete Bertalan akkori volt polgármester elhatározta, hogy radikálisan megoldja a miskolci cigányproblémát. Terve az volt, hogy kitelepíti a hétszáz kallószeri cigányt a város végére, a Sajó partjára. Itt kapnak nagyobb területet a cigányok, ahol záros határidőn belül letelepedhetnek.  A város a Sajó partján minden cigány családnak ingyenes házhelyet adott és ott felépíthetik vályogházukat. Ez sem lehetet azonban akármilyen. Egységes típusú tervek szerint kellett azokat megépíteni. Családonként húsz pengős építési segélyt is kaptak.  További terve a polgármesternek az volt, hogy a “cigányvárost” sűrű, tüskés drótkerítéssel veszik körül s a cigányok csak egy bejáraton közlekedhetnek.   Forrás: Amerikai Magyar Népszava, 1938. augusztus      

Olvass tovább →

Győri Farkas Miksa

Az első túrázó magyar cigány, aki sikereket aratott Amerikában. Győri Farkas Miksa 1829. március 8-án született Győrött. Nagyapja a híres Bihari János volt, akit Kazinczy Ferenc is a „magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul egyik legnagyobb költőjének” nevezett. Édesanyja Bihari Magdolna, apja, Farkas József, aki egyes újságcikkek szerint szintén jeles cigányprímás. Apja korán meghalt, Farkas Miska az ő hegedűjével próbálta eltartani testvéreit és anyját. Árva gyerek létére úgy nőtt fel, mint a mezők lilioma, jó Isten nevelte, őrizte. Nyolc éves sem volt, amikor úgy elleste az öreg cigányok fogásait, hogy a fölöttébb féltékeny banda elűzte őt Győrből, nehogy a fejük fölé nőjön. A gyerek elment falura, gyerekbandát alapított s azzal pipálta le a kenyéririgy öregeket. 1846-47 körül Pozsonyba került bandájával, ez idő tájt több cigányzenekar is muzsikált az országgyűlésen tartózkodó uraknak. A bandák legtöbbje azonban „elnémetesedett”, és csak kevesen játszottak magyar zenét. Farkas Miskáékat Csernovics Péter Temes megyei földesúr vette pártfogásba, aki  Széchenyi Istvánnak és Teleki Lászlónak is bemutatta őket. Sokat muzsikáltak nekik, de előfordult, hogy Kossuth Lajosnak és Batthyány Kázmérnak húzták. Az 1848 –as szabadságharcban az ostromlott Komárom vitézeit vigasztalta, lelkesítette muzsikájával. Azután úrilányt vett feleségül – Flatz József főerdész lányát. 1850. március 8-án a párizsi cigányok egyesített zenekarával lépett fel a Redoute-ban. 1857-ben Varsóban, majd Pétervárott, a 60-as években olasz városokban szerepelt. 1862-ben Hannoverbe kapott meghívást. 1863-ban.*.

Olvass tovább →