Vári Zsolt
1974. október 15-én született Vásárosnaményban.
Állami gondozottként nőtt fel.
A tiszadobi gyermekotthonban Balogh Tiborral és Horváth Kálmánnal együtt kezd el festeni.
Elindítanak egy önképző kört is, Sárosi Attila Berkeszi festő és pedagógus segíti őket.
Tizenhat évesen szívműtéten esik át.
Ekkor ismerkedik meg Hubay Miklós íróval - pártfogoltja és egyben keresztfia lesz -, aki tehetsége kibontakoztatásában segíti.
Festészetére nagy hatással voltak a versek, drámák, színházi élmények, Olaszországban és Spanyolországban tett utazásai.
Húszévesen Budapestre költözik, a festészetet választja hivatásnak.
Egy ideig rajzfilmrajzolóként dolgozik, autodidakta módon képzi magát.
Olajfestményeket készít, kezdetben a reneszánsz jegyében született műveket és napraforgó csendéleteket.
Ma már leginkább portrékat fest, amelyek elsősorban a személyiségre és a hangulatra koncentrálnak.
Több sorozata is volt: 2002-ben az Rtl klub barátok közt szereplőiről, majd 2003-ban ismert színészekről.
Sok esetben fotó után készíti munkáit, leggyakrabban női portrékat.
Munkásságában nagy szerepe van az önarcképeknek is.
Hatékonyan használja a média kínálta lehetőségeket művészete népszerűsítésére.
2003-ban jelent meg „megjöttem” címmel könyv a festőről.
1998-ban bekapcsolódott a cigány ház alkotótábori munkájába, azóta állandó résztvevője és kiállítója az alkotóközösségnek.
Munkáival többször szerepelt országszerte, gyakran fővárosi kávéházakban, kiállítóhelyeken.
2004-ben résztvevője volt a műcsarnok „elhallgatott holocaust” tárlatának.
A Balázs János galériában 1999-ben, 2002-ben voltak önálló kiállításai, 2005-ben a „nőábrázolás a roma képzőművészetben", 2007-ben a „mi arcunk" portré kiállításon, 2009-ben a „köztetek” csoportos tárlaton volt látható.
Alapítója, s egyik vezetője a 2003-ban alakult magyarországi roma galéria egyesületnek.
Munkái megtalálhatók a roma parlament állandó kiállításán, közintézményekben és számos internetes művészeti portálon, s magángyűjtőknél is.
