Zsadányi Gábor

Tanár Egymást választották: Ők őt gyermeknek, és ő szülőknek őket! Egy fiatal házaspár örökbefogadása révén szerető családban nőhetett fel Nyírbátorban. 2010-ben végzett a Nyíregyházi Főiskolán magyar műveltségterületű tanítóként majd 2012-ben okleveles pedagógiatanári mesterdiplomáját is átvehette. Életének egy fordulópontja a Romaversitas Alapítványnál eltöltött 3 éve, amelyet kiindulópontként és sikereinek zálogaként értékel. Jelenleg a Nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumban kollégiumi nevelőtanárként dolgozik. Dolgozott a Társadalomkutatási Intézet és a Romaversitas Alapítvány közös kutatásában és az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Roma Ösztöndíjak monitorozása c. kutatásában kutatóként, a Roma Oktatási Alap projektkoordinátoraként és a Tür István Képző és Kutató Központ oktatójaként. Neveléstudományi területen szeretne Phd fokozatot szerezni. Életcélja a felnövekvő generációk számára a tudás és tanulás szeretetének átadása. Szabadidejében fogathajtó versenyekre jár. Több neves, válogatott fogathajtó segédhajtójaként szerepelt már hazai és nemzetközi versenyeken Vissza

Olvass tovább →

Varga Erika

Ötvös, roma népismereti oktató A Romani Design divat stúdió alapítója és vezető tervezője Erika szívügye a roma kultúra népszerűsítése, s ezáltal a romák társadalmi integrációjának szolgálata. Több területen is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a roma kulturális örökség értékeit széles körben ismertté tegye és átadja romáknak és nem romáknak egyaránt. Tehetséggondozóként és oktatóként roma gyerekeknek tart kreatív foglalkozásokat, illetve szerkeszti és kiadja a Glinda roma gyermek és ifjúsági magazint. A Romani Design ötletgazdájaként és tervezőjeként a hagyományos roma viselet formakincsét emeli be a kortárs divattervezés világába és a divat segítségével épít párbeszédet kultúrák között. Az egyedülálló és egyre népszerűbb divatmárka ismertsége révén Erika gyakran kerül a sajtó figyelmének központjába. Média megjelenései, megnyilatkozásai a társadalom felé megfogalmazott megannyi üzenet a roma kultúra gazdagságáról, szerethetőségéről. Társadalmi elkötelezettségéért a Glamour 2012-ben Varga Erikának ítélte „Az év hősnője” díjat. Vissza

Olvass tovább →

Tamás Attila

Roma aktivista, roma kulturális szervező Miskolcon született 1973-ban egy nyolc gyermekes gyármunkás cigány családban. Három gyermek édesapja. Általános iskolai tanulmányait a cigány telep melletti iskolában végezte el. Esztergályos szakmát szerzett, majd barátja unszolására leérettségizett. Jelenleg a szociológiai tanulmányait kívánja befejezni. Természetimádó, ezért minden szabadidejét a vízparton tölti. Mint mondja: „a horgászat nálam életforma.” A társadalom peremhelyzetére került roma származású emberek érdekképviselete iránti érzékenysége, elkötelezettsége több mint 10 évre nyúlik vissza. Az akkori városvezetés Miskolc város egyik szegregált lakótelepét (Szondi-telep) akarta egyik napról a másikra kiüríteni, ahol jó maga is élt. Az intézkedés módját igazságtalannak tartotta, ezért az érintett közösség körében egy tiltakozást szervezett. Az akció után felbuzdulva az elkövetkezendő éveinek szinte minden percét a roma társadalom megsegítése töltötte ki, és tölti ki a mai napig. A helyi roma közösség érdekében kifejtett tevékenységének legmeghatározóbb aspektusa az aktivistaként való munkálkodás. Ugyanakkor igyekszik aktív szerepet játszani a romák érdekképviseletének ellátásában és konkrét ügyek kezelésében is. Minden erejét arra fordítja, hogy küzdjön a szegregátumokban élőket ért diszkrimináció és megkülönböztetés ellen. A Miskolcon megvalósuló roma kulturális rendezvények szervezésében aktív szerepet játszik. Miskolcon több alkalommal került kiállításra kollégával közösen megalkotott gyűjteményünkből a roma hagyományőrző mesterségeket bemutató kiállítás illetve egy fotókiállítás „Akikre büszkék vagyunk” címmel, mely a.*.

Olvass tovább →

Snétberger Ferenc

Gitárművész A gitárművész és zeneszerző egy zenész család tagjaként 1957-ben Salgótarjánban született. Már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott. Snétberger klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco épp úgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. Számos szólóalbuma jelent meg, és több albumon működik közre partnerként. 1987-ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalakította a Trio Stendhal együttest, mellyel országosan is ismertté vált. A különleges összetételű, kamarazenét játszó zenekar rendkívüli népszerűségre tett szert, lemezeiket az egész világon terjesztették. Koncertkörutakat tettek Ausztriában, Olaszországban és Spanyolországban, felléptek Európa számos országában és Indiában. 1988 óta Berlinben él. Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. 1995-ben, a holokauszt 50. évfordulójára komponálta „In Memory of my People” (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét, melyet népének ajánlott. A darab, melyet a hagyományos roma dallamok ihlettek, erőteljes véleménynyilvánítás az emberi szenvedés ellen. Kamarazenekari kísérettel maga a komponista mutatta be Magyarországon, Olaszországban és Németországban, valamint 2007-ben, a Nemzetközi Holokauszt-emléknap alkalmából, az Egyesült Nemzetek New York-i székházában. Szólistaként előadta Luciano Berio „Sequenza XI” (szólógitárra) című szerzeményét, zenekarral pedig Vivaldi, Rodrigo és John McLaughlin műveit interpretálta..*.

Olvass tovább →

Rostás – Farkas György

Író, költő, újságíró  A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság (1991) alapító elnöke, a Közös Út – Kethano Drom című roma nemzetiségi kulturális folyóirat alapítója, főszerkesztője. A Békés megyei Újkígyóson született, 1949, február 28-án. Ősei apai ágon még őrizték a vajdai hagyományokat, anyai ágon közeli rokona Lakatos Menyhért író. „Olyan cigány anyanyelvű családban, közösségben születtem Békés megyében, Újkígyóson , amely ragaszkodott hagyományaihoz, nyelvi kultúrá¬jához, annak ápolásához, megőrzéséhez. Perifériára kényszerült életünk és létformánk volt a meghatározó abban, hogy indulatok szabadultak föl bennem. Tollat fogtam — kételyektől és szorongástól izzítva — de tudatos törekvéssel, hogy számos megválaszolatlan kérdésre feleletet kapjak…”- írja egyik önvallomásában. Általános iskolás éveit Újkígyóson és Medgyesegyházán töltötte, a középiskolát Békéscsabán fejezte be. Írásai már ekkor megjelentek az országos napilapokban. 18 évesen indult el a fővárosba szerencsét próbálni, ahol hamar pártfogókra lelt a pezsgő kortárs irodalmi körökben. Egyik első mentora, barátja Fodor András költő volt. Egy irodalmi pályázat révén figyelt fel rá a Lapkiadó Vállalat akkori vezérigazgatója, Siklósi Norbert, aki több fiatal cigány íróval (többek között Bari Károllyal) együtt újságíróként alkalmazta, és lehetőséget biztosított továbbtanulásukhoz. Tanulmányokat folytatott a néprajzi és történeti tudományok terén is, tanárai későbbi atyai barátai között említi Újváry Zoltán, Szabad György, Várnagy Elemér és Voigt Vilmos professzorok nevét.*.

Olvass tovább →

Ráduly Margit

Újságíró Margit idézete: A Rádió Q honlapjáról idézem a műsor ars poeticáját. „Itt Magukról lesz szó, akik más azonosságot, nemzetiséget, színt, vagy anyanyelvet vállalnak, esetleg nem vállalnak. Magukról, akiket sokszor magukra hagyunk, hogy magukban próbálják elviselni a lét elviselhetetlen nehézségeit. Magukról lesz szó, akik jogosan érezhetik, hogy magukra maradtak, ám mégis maguk közé fogadnának mindenkit, akik megismerni és megérteni akarják magukat. Maguknak valók, mondják sokan, pedig csak bízni kellene magukban. Itt magukról lesz szó, mert úgy gondoljuk, elszámoljuk magunkat, ha nem adunk meg minden tiszteletet maguknak, Önöknek.” 1946 augusztusában született Szegeden, onnan költöztek Egerbe. Ott érettségizett, majd Debrecenben szerzett főiskolai végzettséget népművelés – könyvtár szakon. Pár évig a füzesabonyi és az egri művelődési házban dolgozott. Abban az időben közismert volt országosan is elismert amatőr színjátszóként, versmondóként. 1973-ban költözött Budapestre, ahol a Műszaki Egyetem kulturális titkárságának művészeti főelőadója lett. Néhány izgalmas év után elvégezte a MUOSZ újságíró iskoláját és az újságírást választotta hivatásul. Így került a Magyar Televízióhoz, először szerkesztő gyakornok, majd szerkesztő, főszerkesztő lett. Napzárta, Kincsestár, Tranzit valamint számtalan riportfilm és élő közvetítés szerkesztőjeként, főszerkesztőjeként válhatott ismertté. A kisebbségi lét sokszínűségéhez és nehézségeihez az mtv kisebbségi stúdióvezető helyetteseként került igazán közel. 2000-ben, sok kollégájával együtt, a közszolgálati televízió tőle is.*.

Olvass tovább →

Ökrös Oszkár

Kossuth díjas cimbalomművész A legmagasabb művészi díjat, a Kossuth-díjat kapta nemzeti ünnepnapunkon Ökrös Oszkár cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. A klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke – a kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából. Ökrös Oszkár zenész családban született 1957-ben, Szolnokon. Hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolc éves korában megnyerte a Magyar Televízió népzenei versenyét a hangszeres szólista kategóriában. Két évvel később, miniszteri engedéllyel vették fel a Konzervatóriumba. Tanulmányai befejeztével a legnagyobb népi együttesekhez (Magyar Állami Népi Együttes, Honvéd Művészegyüttes…) került, s velük szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. 1974-ben, szólistaként, meghívót kapott II. Erzsébet angol királynő születésnapi ünnepségére a londoni Palldaiumba. Ökrös Oszkár A Magyar Rádió és a Magyar Televízió szólistája. 1990-ben jelent meg első önálló felvétele: A cimbalom varázslója címmel,majd 2002-ben a Hungaroton Classic gondozásában megjelent második önálló albuma, amelynek címe: „A cimbalom Paganinije”. A Budapesti Fesztiválzenekarral többször koncertezett, és közreműködött a zenekar több felvételén. 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető szólistája. 2001-ben a „Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével” tüntették ki. Életpályája elismeréséül 2011-ben,a „Köztársasági Elnök Díszoklevele Éremmel” elismerést kapta. A Kossuth-díj számomra a csúcspontot jelenti – ezt mondta az.*.

Olvass tovább →

Nagy Gusztáv

Költő,műfordító, tanár Születési idő: 1953. 05. 23. Munkahely : 1994 -től: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szak- és Szakközépiskolai cigány nyelv és népismereti tanár Főbb feladatok: – Lovári nyelv és népismeret tantárgyak tanítása – Kulturális programok szervezése – Színjátszó kör vezetése Főszerkesztő 1995 – 1997: Rom som folyóirat Főbb feladatok: – Cikkek írása – A cigány anyanyelvi, tudományos, kulturális folyóirat szerkesztése – Az újságíró munkatársak koordinálása Újságíró, szerkesztő 1986 -1990: Romano Nyevipe 1991-1993: Amaro Drom 2013-ban : Kossuth Rádió , Nemzetiségi Adás ( Riporter ) Díjak, elismerések: 2013. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt Kitüntetése 2007. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt Kitüntetése (műfordítói munkásságért, a lovári nyelv gondozásáért, fejlesztéséért, valamint pedagógiai és szépirodalmi tevékenységért) 1997. Soros György (Irodalmi Díj) 1996. EURÓPA DÍJ (Olaszország) Irodalmi díj 1995. Az országos cigány önkormányzat irodalmi díja 1994 -: A Magyar Írószövetség tagja 1992-: A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja Önálló köteteim: Szívbolygód körül Madách Imre : Az ember tragédiája, műfordítás cigány nyelven Magyar költők cigány nyelven, műfordítások (középiskolások számára) Cigány álomfejtő könyv (magyar nyelven) Fiatal cigány költők antológiája (cigány nyelvű műfordítás) Románo Kalendári (cigány nyelvű kalendárium) Az idő szekerén (magyar nyelvű próza antológia Magamról : Medgyesegyházán nőttem fel , olyan közösségben , melyben már voltak cigány.*.

Olvass tovább →

Molnár István Gábor

Operatőr, fotográfus, helytörténet-kutató. (Bp. 1974) Az Eötvös Társaság és az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Muzsikus cigány családból származik, anyai nagyapja Rácz István csellós, édesanyja Rácz Gyöngyi (1944-2013) mérnök, közgazdász, tanár az „Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság elnöke 2013-ig. Édesapja, Molnár Márton rendőrtiszt (1945-2002) testőrként szolgált, a Kormányőrség alezredeseként hunyt el. Élettársa, Váradi Éva gyermekvédelmi szakember, fia Molnár Ábel Márton 5. osztályos tanuló. Újpesti Cigány Közösségi Ház néven intézményt alapít kollégáival, hogy komplex, folyamatos programok révén oldják meg a cigányság helyi problémáit. Délutáni iskolát működtetnek egyéni és csoportos tantárgyi fejlesztéssel, sporttal és szociális tanácsadással. Véleményük szerint a legtehetségesebb és legfelkészültebb tanároknak kell foglalkozni a hátrányos helyzetű gyermekekkel. A felnőttek számára kulturális és ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek. Ebben a házban található Magyarország első Cigány Helytörténeti Gyűjteménye, melynek célja, hogy megismertesse és ezáltal elismertesse a cigányok településekhez tartozó múltját, kulturális – közösségi értékeit. Molnár István Gábor a helyi cigány önkormányzatok legfontosabb feladatának tartja, hogy a településen létrehozzanak méltó kiállású közösségi teret, melyben elindulhat a közös együttgondolkodás, egymás segítése, a lehetőségek megosztása. Véleménye szerint, óriási lemaradásban vagyunk a cigány nyelv visszatanítása, a nemzetiségi történelem és kultúra bemutatása terén, amely nem csak feladata a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, hanem kötelessége is. Meggyőződése, hogy a.*.

Olvass tovább →

Lakatos Klára

Tanár író képzőművész.  1968-ban született Csengerben. 14 évesen került Budapestre. 1982 – 1985 között a Békés Glasz Élelmiszer kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben eladói képesítést szerzett.1985-92 között boltkönyvelőként,és élelmiszer-eladóként dolgozott. Egy leánygyermek édesanyja Tanulmányit gyermeknevelés, és munka mellett esti és levelezőképzésen folytatta. A budapesti Szabó Ervin Gimnáziumban érettségizett. 2005-ben Pécsi Tudományegyetem művelődésszervező szakán egyetemi diplomát szerzett. Jelenleg a PTE bölcsésztudományi karán Pedagógiatanár MA szakon folytatja tanulmányait. Tanár , író képzőművész. Dolgozott a Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központban,szociális munkásként. Erzsébetvárosban a Hernád 3, és a Baross Gábor Általános Iskolában önálló művészeti szakkört vezetett. A Montessori Erzsébetvárosi Gimnáziumban művelődésszervező és lovari nyelvtanárként tevékenykedett, 2001-2014 között. 2001-ben jelent meg önálló mesés kötete cigány-magyar nyelven, Tegyél a tűzre nagyapám! címmel. Illusztrációi megtalálhatóak saját kötetében, Szolnoki Csanya Zsolt költő: Naplókísérlet c verseskötetében. Számos kiállítást tud maga mögött. 2002-ben a TIT Kiváló Ismeretterjesztő Díjjal tüntette ki a cigány -és magyar kultúra széleskörű terjesztéséért. Vissza

Olvass tovább →