Bari Janó
1955-ben Kazincbarcikán született, mindig érdekelték a művészetek, különösen a festészet.
Huszonöt éves korában kezdett festeni, a legkülönbözőbb technikákkal próbálkozott.
Volt, amikor a tájfestészet érdekelte vagy éppen dalí szürrealizmusa fogta meg.
Évek óta Vácon él és alkot.
Kísérletező művész, aki gyakran vesz részt performanceken is.
Vonzza az avantgárd és a szürrealizmus, olykor szobrokat is készít, amelyekhez különböző anyagokat, tollat, színes ruhát, fémeket használ.
Gyakran választja a barna színt és annak árnyalatait.
„Ha van reinkarnáció és ha újjászületek, akkor is a barna színt választanám, tehát cigány akarnék lenni.
A barnát a fájdalom jelképeként is látom: amikor pl. A szöget megeszi a rozsda, mennyire fáj annak a szögnek, hogy el kell múlnia, át kell alakulnia semmivé” - ad magyarázatot színválasztására.
Számos egyéni és csoportos kiállítása volt, 2002-ben a művészetek völgyében Taliándörögdön mutatta be munkáit, 2004-ben pedig a műcsarnokban rendezett „elhallgatott holocaust” című kiállításon vett részt.
A Balázs János galéria-beli önálló kiállítása mellett a tematikus tárlatokon is nagy sikerrel szerepelt: a 2003-as „orientalizmus a roma képzőművészetben”, a 2007-es „mi arcunk” - roma portréábrázolás, illetve a 2009-es „köztetek” - nőábrázolás a roma képzőművészetben kiállításokon.
Képei Görögországtól Amerikáig több gyűjteményben is megtalálhatók, többek között a roma parlament képtárában, a cigány festők gyűjteményes állandó kiállításán.
