36-ik Rácz László

1867. június 07-én született Pesten. Hivatalos neve Rákóczy László, Rácz Pali és Rákóczy Borbála törvénytelen gyermekeként, így hivatalosan édesanyja nevét viselte. Apjának a 36. – legkisebb gyermeke volt, innen ered későbbi találó neve: „36-ik Rácz Laci, a cigánykirály”. Rácz Pali legkisebbik fia már gyermekfejjel 1877-től apja zenekarában játszott. Elkísérte Szentpétervárra és Bécsbe is, 1881-ben pedig Londonban vendégszerepelt. Apja halála után bátyjával ifj. Rácz Palival vezették apjuk zenekarát, de öt évvel később 1890-ben saját zenekart alapított. 1903-ban az országos cigányzene-verseny nyertese volt. Rácz Lacit Jushny, a világhírű orosz Kék Madár igazgatója szerződtetni akarta, nem szegődőt el kóborolni a világba, inkább rövid művészi turnéra ment külföldre. Botrányhős is lett a cigánykirály, miután megvert egy huszárfőhadnagy grófot. Az esett úgy történt, hogy hajnalig muzsikált egy kegyelmes úrnál és ittak pár pohár pezsgőt. Reggel elment a Hungária gőzbe, lefeküdt a szárazgőz osztályon, de nem tudott nyugodtan aludni, mert valaki nagyon ficánkolt a lába elött. Félretolta az illetőt szép finoman a lábával, erre felugrott a sokat ficánkoló úr és képen akarta teremteni Rácz Lacit. Erre lekent neki kettőt, a többiek vakarták le róla az ellenfélét. A híres cigányprímás bizony kellemetlenül érezte magát az eset után, amikor megtudta, hogy a felképelt úriember az ország egyik első grófi családjának sarja és huszárfőhadnagy. A katonatiszt viszont, amikor megtudta, hogy egy cigánnyal volt afférja, csak ennyit mondott: „ Nem hittem volna.” Rácz Laci elmondása alapján csúnya bosszút állt rajta a főhadnagy úr. Rábeszélte a barátait, hogy ne őt muzsikáltassák az előkelő körökben. 36-ik Rácz Laciról, a világ első fej naturalistájáról sok legenda maradt fent pl. hogy híres fekete hegedűjét egy másik fiákerrel vitette maga után. Több prímásversenyt nyert híresen jó memóriájú ember lévén, még évek múltán is tudta, hogy kinek mi a kedvenc nótája. Bámulatos hegedűjátékát, szerzeményeit több hanglemez őrzi. A cigányzene stílusát olyan fogásokkal-cifrázatokkal fejlesztette, amelyet mára minden cigányprímás elsajátított. Több zenekari szerzeménye közül a Tüzes tánc és az Ördög csárdás a legismertebb. 75 évesen Budapesten halt meg.

Zene:

Gramofon Online / Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele / De ki tudnám panaszolni magamat

Forrás:

Budapesti Hírlap, 1904. március

Amerikai Magyar Népszava, 1934. július