Káló Norbert


Szociális munkás, közösségépítő

Szüleim Szendrőládon éltek, amikor és Sajószentpéteren a kórházban születtem. Négyen vagyunk testvérek. Édesapám szakmunkásként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban, egészen a rendszerváltásig. Édesanyám iskolázatlan, ám törekvő asszony, mindannyiunkat taníttatott. Tanulmányaimat a szendrőládi általános iskolában kezdtem, majd az Eötvös József Szakközépiskolában folytattam. Itt szobafestő mázoló és tapétázó szakmát szereztem. A szakmunkás vizsgát követően elhatároztam, hogy leérettségizem, amit meg is cselekedtem. Az érettségit követően Székesfehérvárra költöztem, nagyobbik bátyám ott élt és dolgozott, így hát én is ott vállaltam munkát az IBM-ben, mint összeszerelő operátor. Itt két és félévet dolgoztam, majd amikor éreztem, hogy az IBM-ben nincs több lehetőség, felvételiztem a MÁV Zrt. -hez, mint váltókezelő. Másfél évig – szinte minden nap – ingáztam Budapest és Szendrőlád között. Áthelyezési kérelemmel „haza jöttem” Sajóecseg állomásra. Jelenleg is itt dolgozom főállásban. Haza költözésem után kezdődött az igazi életem 2003-ban roma értelmiségi fiatalok – többek között Károly bátyám – megalapították a Bhim Rao egyesületet, ami igazából a roma gyerekek oktatását tűzte ki célul. Először kisebb feladatokat kaptam, szervezés, lebonyolítás, majd én is teljes értékű tagja lettem az egyesületnek. 2004-ben a civil szervezeti munkámnak köszönhetően felvételiztem a Wesley János Lelkészképző Főiskolára, mint általános szociális munkás. 2008-ban államvizsgáztam és diplomát szereztem. Ennek azért is örültem, mert ezáltal sokkal hitelesebben tudom végezni a munkám. A főiskolai tanulmányaim alatt is, és jelenleg is számos hazai és nemzetközi programnak voltam és vagyok a vezetője. Létre hoztuk a Tanoda programot, először Szendrőládon, majd az edelényi kistérség további öt településen, ahol jobbára „cigány iskolák” voltak. Ezekből a tanodákból aztán térségi tanoda-hálózatot hoztunk létre 240 gyerek bevonásával. Az egyesületünk az oktatáson túl prioritásként határozta meg a roma kultúra feltárását és bemutatását, valamint a minél szélesebb körű foglalkoztatás segítését. Szendrőládon létre hoztunk egy Roma Kulturális Központot, aminek az a célja, hogy különböző kiallításoknak színteret adjon, bemutassa a roma kultúrát valamit a gasztronómiát. Számos kulturális eseménynek adtunk otthont, amiket mindig én szerveztem. Létre hoztunk ugyan csak Szendrőládon egy gomba termesztő üzemet, ahol 1500 négyzetméteren termesztünk csiperke gombát. A gombaüzemben folyamatosan 15-20 főnek biztosítunk állandó jellegű munkát. (A nagybani piacra jobbára bátyámmal járunk, így aztán van, hogy egymás után két műszakot is lehúzok.) Számos képzést szerveztem már az egyesületünkön keresztül, minősített hegesztők, konyhai kisegítők, gomba termesztők kaptak bizonyítványt valamint B kategóriás jogosítványt. 2006-tól a szendrőládi települési önkormányzat képviselője vagyok. Voltam már Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnök-helyettese és elnöke is. Kuratóriumi tagja vagyok az Uccu Alapítványnak. Számos segítséget nyújtok a Bódva-völgyi Roma Nők Egyesületének szakmai vezetői szinten. Nagyon sok tábort bonyolítottam már le a térségben élő gyermekek részére. Külön vonattal vittük őket egészen Tornanádaskától Balatonkeneséig.

Dolgoztam másfél éven keresztül a szendrőládi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójaként. Tagja voltam a Roma Mentor Projektnek aminek egyik vezetője is voltam. Ebben a három éven keresztül az Osi által támogatott programban évente 15 fiatal roma művész foglalkozott egy-egy iskolás korú gyermek csoporttal, Zalától Hajdú-Biharig. Több mint 350 gyermek vett részt ebben az intenzív munkában, és kóstoltak bele különböző művészetekbe. Ezek a gyerekek mind megerősödtek továbbtanulási szándékukban.

Talán legemlékezetesebb közéleti tevékenységem 2009 nyarához kötődik. Molnár Oszkár edelényi polgármester még az év júniusában egy testületi ülésen azt találta mondani, hogy a „Laki és a Szendrőládi gyerekek azért születnek fogyatékosan, mert az anyák gumikalapáccsal ütik a hasukat a magasabb összegű segély érdekében”. A Polgármesteri Hivatal előtt aztán demonstrációt szerveztem, több százan eljöttek, köztük roma politikai vezetők is. Aztán feljelentést is tettem, az Egyenlő Bánásmód Hatóság meg is állapította a diszkrimináció tényállását, amit később a bíróság hatályon kívül helyezett.

Köszegi Edit munkatársaival 2010-ben Kitörési pont az iskola címmel dokumentumfilmet készített az addigi tevékenységemről, életemről. (A film több fejezetben megtekinthető a kőszegi filmbox-on; https://www.youtube.com/watch?v=wH5A9f3nCF8) Szuhay Péter a Sosemlesz Cigányország című könyvében több fejezetben is ír Károly és az én munkásságomról.

A jövőbeni legfontosabb célom, hogy tudásommal, tapasztalatommal lehetőséget teremtsek arra, hogy másoknak is tudjak segíteni.

© 2019. Roma Produkciós Iroda Alapítvány - Minden jog fenntartva!