Roma médiakép: „előregyártott igazságok” és távolságtartás

2012. január 25 – Jelentős átrendeződés a szerkesztőségekben és a hírpiacon; a médiaformáló erővel bíró roma önszerveződés visszaszorulása vagy eltűnése, és a kisebbségeket védő társadalmi normák további gyengülése – így jellemezhetőek azok a folyamatok, amelyek a romák többségi médiaképében minden korábbinál magasabb kriminalitáshoz, sugalmazások és előregyártott igazságok tömegéhez vezettek. Új átfogó médiakutatás készült a fontosabb médiumok híranyagairól.

A roma médiaképben ilyen magas kriminalitást legutóbb 1988-ban mértek. Nagy csökkenés figyelhető meg a jogvédelem és a kisebbségi jogok területén: a diszkriminációs esetek kiszorultak, holott ma Magyarországon a diszkrimináció a cigányok jelentős részének a napi valósága. Pozitívum, hogy a televíziós vágóképeken a romák többször jelennek meg nem kisebbségi szerepben, ugyanakkor a cigány közösségről a leggyakoribb vágókép, hogy a „hallótávolságon kívül”, összecsődülve állnak.

Az öt hónapos kutatásban, amely 2010. november elejétől 2011. március végéig tartott, újságok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Blikk, Vasárnapi Blikk, Új Dunántúli Napló, Észak-Magyarország), hírportálok (origo.hu, index.hu) anyagaira és tévék (m1, RTL Klub, TV2, Hír TV) híradóra terjedt ki,

A kutatás a TAMOP 5.5.4. program „aven-amenca” programja keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló roma médiaprogram keretében készült.



TAMOP 5.5.4 B-09/1-2009-0005